Azért van abban valami egészen
szürreális, amikor a kitartóan zuhogó esőben folyószabályozást végzek, új
medret ások és gátat építek, hogy megvédjem a gátat, amit az uram épített alig pár
órával ezelőtt, és ami vadiúj lépcsőnk alámosását hivatott megakadályozni.
Mondjuk ő hasonló körülmények között éjjel dolgozott, szóval tulajdonképpen
nekem most jó.
Lassan egy hete tart a dagonya, udvarunk
demonstrálja a folyóvízi felszínformálás csaknem minden elemét, és noha a lépcső előtti mocsárt már lecsapoltuk, szólok is az
iskolában, hozzák ki a hetedikeseket földrajzórán, nem kell ide folyóvizes
labor ugyanmár. Az egyik mederre még hidat is építettünk, ha már saját patakunk
– igaz, csak időszakos - van, ne folyjon csak úgy pucéran.
Szürke térkőről álmodom…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése